{"version":"1.0","provider_name":"hoppmariska - avagy egy \u00fajdons\u00fclt Anya \u00e9lm\u00e9nyei, r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1sai, k\u00e9rd\u00e9sei","provider_url":"https:\/\/hoppmariska.cafeblog.hu","author_name":"Hoppmariska","author_url":"https:\/\/hoppmariska.cafeblog.hu\/author\/hoppmariska\/","title":"Kiruccan\u00e1s a kisbab\u00e1nk mell\u0151l..","html":"Kar\u00e1csony el\u0151tt a f\u00e9rjem megl\u00e1tta, hogy az egyik kedvenc zenekara p\u00e1r nap m\u00falva koncertet ad. R\u00f6gt\u00f6n r\u00e1b\u00f6ktem, hogy rendben, menj\u00fcnk el, hiszen m\u00e1r r\u00e9gen voltunk este, fektet\u00e9s ut\u00e1n mulatni.\r\n\r\nA fektet\u00e9s ut\u00e1ni kiruccan\u00e1sok k\u00e9tes\u00e9lyesek. A kisl\u00e1nyunk vagy meg sem tudja, hogy t\u00e1vol voltunk. Ez a jobbik, a sokkal jobbik eset. A m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g, hogy fel\u00e9bred, konstat\u00e1lja, hogy Anya nem siet a seg\u00edts\u00e9g\u00e9re \u00e9s \u00f3ri\u00e1si s\u00edr\u00e1sban t\u00f6r ki. Ilyenkor mindig megk\u00e9rj\u00fck az aktu\u00e1lis csal\u00e1don bel\u00fcli b\u00e9biszittert, hogy m\u00e1r f\u00fcrd\u00e9skor \u00e9rkezzen meg, hogy \u00fagy fektethess\u00fck le, hogy l\u00e1tta, hogy ki az, aki ott lesz vele, ha fel\u00e9bred..\u00e9s rem\u00e9nyked\u00fcnk, hogy nem \u00e9bred fel..mi\u00e9rt is tenn\u00e9, hiszen hajnali 2 el\u0151tt sosem szokott.. (ilyenkor el is magyar\u00e1zzuk neki, hogy mi fog t\u00f6rt\u00e9nni..de ez m\u00e9g csak \u00f6n\u00e1m\u00edt\u00e1s, hiszen csak 11 h\u00f3napos). A harmadik lehet\u0151s\u00e9g az lehetne, hogy m\u00e1s fekteti, de err\u0151l m\u00e1r egy kor\u00e1bbi blog bejegyz\u00e9semben \u00edrtam is, ezzel eddig mindannyiszor kudarcot vallottunk.\r\n\r\nA \"mi fektetj\u00fck, m\u00e1s vigy\u00e1z r\u00e1, am\u00edg alszik\" tervvel m\u00e1r k\u00e9tszer pr\u00f3b\u00e1lkoztunk \u00e9s mindk\u00e9t alkalommal az els\u0151 lehet\u0151s\u00e9g l\u00e9pett \u00e9letbe, azaz, hogy fel sem \u00e9bredt arra, hogy megy\u00fcnk..j\u00f6v\u00fcnk. \u00cdgy megvolt az okunk az optimizmusra, hogy ez most is \u00edgy t\u00f6rt\u00e9njen.\r\n\r\nAz optimista hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s persze nekem (\u00e9s szerintem sok Anyat\u00e1rsam \u00e9rez \u00edgy) nem seg\u00edtett abban, hogy el is tudjam engedni magam. Ehhez m\u00e1r az is hozz\u00e1seg\u00edtett, hogy a biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt aut\u00f3val ment\u00fcnk (hogy ha a m\u00e1sodik eset l\u00e9pne \u00e9letbe, akkor min\u00e9l hamarabb otthon lehess\u00fcnk), \u00edgy \u00e9n egy kortyot sem ihattam.\r\n\r\nM\u00e9g az el\u0151zenekar j\u00e1tszott, amikor megk\u00e9rdeztem a f\u00e9rjem, hogy vajon a mi kis babusk\u00e1nk m\u00e9g ugyanabban a poz\u00edci\u00f3ban alszik-e, mint amikor indul\u00e1s el\u0151tt bekukucsk\u00e1ltunk a szob\u00e1j\u00e1ba, \u00e9s meghat\u00f3dottan l\u00e1ttuk, hogy a sarokba pr\u00e9selve a kis fej\u00e9t, b\u00e9k\u00e9sen szuny\u00f3k\u00e1l. De \u00fagy l\u00e1tszik nem csak \u00e9n tudtam nehezen elszakadni otthonr\u00f3l. A f\u00e9rjem, mikor a kedvenc zenekara egy unalmasabb sz\u00e1mot j\u00e1tszott, el\u0151vette a telefonj\u00e1t \u00e9s levet\u00edtett mag\u00e1nak, nek\u00fcnk egy r\u00f6vid kis vide\u00f3t, amit a minap vett fel a kisl\u00e1nyunkr\u00f3l j\u00e1t\u00e9k k\u00f6zben.\r\n\r\n\u00c9jf\u00e9lre j\u00e1rt mire hazaindultunk, \u00e9s m\u00e9g \u00e9ppen csak, hogy besz\u00e1lltunk az aut\u00f3ba, amikor megsz\u00f3lalt a telefon. A gyomrom azonnal g\u00f6rcsbe ugrott, a sz\u00e1m kisz\u00e1radt..r\u00f6gt\u00f6n tudtuk, hogy a m\u00e1sodik lehet\u0151s\u00e9g l\u00e9pett \u00e9letbe, lebuktunk, a kisl\u00e1nyunk megtudta, hogy Anya \u00e9s Apa nincsenek is mindig maximum 2 szob\u00e1nyi t\u00e1vols\u00e1gra..hogy nem vagyunk ott mindig, amikor sz\u00fcks\u00e9ge van r\u00e1nk.\r\n\r\nA f\u00e9rjem tartotta a telefon frontot, \u00e9s b\u00e1rmennyire is pr\u00f3b\u00e1lta lehalk\u00edtani a hanger\u0151t, nem tudta elrejteni el\u0151lem a kisl\u00e1nyom s\u00edr\u00e1s\u00e1t. Remeg\u0151 k\u00e9zzel, gyorshajt\u00e1ssal, borzalmas gondolatokkal vezettem hazafel\u00e9. A parkol\u00f3ban \u00e1tadtam a vol\u00e1nt a f\u00e9rjemnek, \u00e9s szaladtam, hogy min\u00e9l hamarabb a karjaimba z\u00e1rhassam a kisl\u00e1nyom. 20 percet s\u00edrt, vagy 30-at is tal\u00e1n. Sosem t\u00f6rt\u00e9nt m\u00e9g ilyen hossz\u00fa s\u00edr\u00e1s az \u00e9let\u00e9ben. N\u00e1lam megnyugodott. Szomor\u00faan n\u00e9zett r\u00e1m, k\u00f6nny\u00e1ztatta szemeivel. Lelkifurdal\u00e1som volt, olyan, amilyen m\u00e9g sosem. Aznap \u00e9jjel mellett\u00fcnk aludt.Nem volt sz\u00edvem a m\u00e1sik szob\u00e1ba, a kis\u00e1gy\u00e1ba, t\u0151l\u00fcnk t\u00e1vol fektetni.\r\n\r\nBiztos megoszlanak a v\u00e9lem\u00e9nyek arr\u00f3l, hogy amit tettem j\u00f3l vagy nagyon rosszul tettem. \u00c9n m\u00e9g nem tudtam eld\u00f6nteni. Az biztos, hogy a tegnap esti kiruccan\u00e1st igaz\u00e1n megb\u00e1ntam.","type":"rich"}